Moln�r G�z�n�ra eml�kez�nk.

Gyermekkor�t Ausztri�ban t�lt�tte, s iskol�it is ott v�gezte, azonban a h�bor� k�zbesz�lt, s �t is elvitt�k Auschwitzbe, ahonnan a csod�val hat�ros m�don menek�lt meg. Budapestre 1946 �sz�n j�tt, majd az �vek m�l�s�val szak�retts�git tett, s �js�g�r� iskol�t v�gzett. S b�r m�r a kor�bbiakban is elk�telezte mag�t a szeg�nys�g ellen, 1992-ben ker�lt a LA�T �l�re budapesti eln�kk�nt, majd 1996-ban orsz�gos eln�kk�nt. Hat gyermeke �s 15 unok�ja maradt most n�lk�le.
-1992 �ta �lelmet �s ruh�t osztott, hajl�ktalanoknak seg�tett fed�lhez jutni, ki�llt a kilakoltatott anya mellett, hogy ne szak�ts�k el t�le gyermek�t, felel�ss�get v�llalt a megbotlottak�rt, jogseg�lyben r�szes�tette a r�szorul�kat. Amikor 15 �vvel ezel�tt megalak�tott�k a L�tminimum Alatt �l�k T�rsas�g�t, abban rem�nykedett, hogy a XXI. Sz�zadban m�r nem lesz sz�ks�g a t�rsadalmi szervezetre, mert nem lesz t�bb� szeg�ny, elesett, kisemmizett ember az orsz�gban. Ahogyan az id� m�lott, egyre szomor�bban tapasztalta, hogy a seg�ts�gre szorultak l�tsz�ma nem hogy cs�kkent volna, hanem olykor m�g tov�bb n�tt is. Keser�en �llap�totta meg: "Korm�nyok j�ttek, korm�nyok mentek, a szeg�nys�g pedig maradt". Amikor h�rom milli� l�tminimum alatt �l� honfit�rsunkr�l esett sz�, munk�t, meg�lhet�st, emberhez m�lt� l�tet s�rgetett. T�bb� m�r nem hitt a sz�p szavakban, csak a tettekben b�zott. Cselekv�sre, a szeg�nys�g cs�kkent�s�re �s felsz�mol�s�ra �szt�nz�tt minden korm�nyt az elm�lt tizen�t �vben, �s politikai hovatartoz�sukt�l f�ggetlen�l sz�mon k�rte rajtuk �g�reteiket. B�k�s megold�sra t�rekedett ugyan, de szembes�lni is k�sz volt az elesettek �rdek�ben. Magyar Ter�z any�nak is bec�zgett�k. Megannyi kit�ntet�sben �s elismer�sben r�szes�lt munk�j��rt, legut�bb a B�ke Nagyk�vet�v� nevezte ki egy nemzetk�zi szervezet, �m minden kit�ntet�sn�l jobban �r�lt, ha seg�thetett valakin, cser�ben pedig egy kis szeretet kaphatott. Az utols� pillanatig telis-tele volt tervekkel: szak�retts�git k�n�l� n�piskola bevezet�s�t szorgalmazta, hogy feltart�ztass�k a terjed� �r�studatlans�got, szakm�t adjanak a fiataloknak, es�lyt teremtsenek a szeg�nyebb r�tegekb�l sz�rmaz� gyermekeknek, hogy tov�bb tanulhassanak. A 2004. �vi orsz�gj�r�son is arra buzd�totta a lakoss�got, hogy ne essen letargi�ba, ne forduljon mag�ba, hanem az �sszefog�st keresse a k�z�s boldogul�s�rt, kezdem�nyez�en l�pjen fel, sz�vetkezzen a meg�lhet�s�rt. "B�zzunk magunkban, keress�k egym�s kez�t, mert m�sk�l�nben nem fogunk tudni v�ltoztatni sem saj�t helyzet�nk�n, sem pedig gyermekeink sors�n" - mondta az embereknek, mik�zben �lelmiszert osztott nekik. Sajt��rtekezleteken leplezte le az �nk�nyes kilakoltat�sokat, utc�ra vonult a h�bor� ellen, a b�k��rt. Pedig v�laszthatta volna a gondtalan j�l�tet, a k�nyelmet is. M�gsem b�nta meg azt az �letutat, amelyet v�lasztott. Mondogatta, hogy am�g �l, k�zdeni fog az igazs�gtalans�g �s az embertelens�g ellen. �llva akart meghalni, mint a f�k. S �gy lett: sz�ve munkahely�n, a L�tminimum Alatt �l�k T�rsas�g�ban dobbant utolj�ra, mik�zben dolgozott- tudatta Sim� Endre, a LA�T sz�v�v�je Moln�r G�z�n� hal�l�t k�vet�en a sajt� k�pvisel�ivel.